A státuszriport kérése rossz üzletet köt: elveszi mindenki idejét, és cserébe egy pillanatképet ad, ami mire elkészül, már elavult. A vezetőnek nem riportra van szüksége, hanem rálátásra.
A különbség
A riport arról szól, hogy valaki leírja, hol tart. A rálátás arról, hogy ez a rendszerből amúgy is látszik – státuszokból, határidőkből és a feladatok kapcsolataiból.
Ez a csapatnak is jobb: nem kell kétszer elmondani ugyanazt, egyszer a rendszernek, egyszer a megbeszélésen.
Két nézet, két igény
A munkatársnak a saját feladataira szűkített nézet kell, különben elveszik mások teendői között. A vezetőnek ugyanez az adathalmaz kell, de felelősönként szűrve és időszakra összegezve.
Fontos, hogy ez jogosultsághoz kötött legyen. Az átláthatóság nem azt jelenti, hogy mindenki mindent lát, hanem hogy aki felel valamiért, az látja is.
Amitől nem lesz mikromenedzsment
Három dolgon múlik:
- A vezetői nézet összesít, nem az egyes kattintásokat mutatja.
- A terhelés becsült ráfordításból látszik, nem stopperből.
- Az előzmény a feladathoz tartozik, nem az emberhez.
Így a beszélgetés arról szól, hol akadt el a munka – nem arról, ki mit csinált tegnap délután.